Hogyan oldotta meg Japán az idősek gondozását a gazdasági visszaesés idején?

Az idős emberek segítésére létrehoztak Japánban egy kiegészítő valutát a fureai kipput =magyarul gondoskodás-jegyet.

A japán gazdaság 1990-ben óriási gazdasági visszaesést szenvedett el. Hatásai és mértéke az USA és Európa 2008-as gazdasági válságához volt hasonló. Minden hagyományos gazdaságélénkítő program (kamatcsökkentés, adócsökkentés, állami beruházások, hitelfelvételek) ellenére sem volt gazdasági fellendülés. Ekkor kezdett a kormány a különböző társadalmi osztályokkal együtt más lehetőséget keresni. A megoldás a kiegészítő valuták lettek. Ma 780 kiegészítő valuta/pénz működik Japánban.

Japánban jelenleg 1,8 millió idős és ellátásra szoruló ember él, de a következő évtizedekben várható a duplázódásuk. Magyarországon jelenleg 2,7 millió nyugdíjas él. Ellátásuk gazdasági problémát jelent a japán társadalomnak. A világon a társadalom sehol nem tudja megoldani az elöregedés problémáját, ezért rendszerint csökkentik az idős emberek ellátására fordított pénzösszeget és kevesebb szolgáltatást kapnak. Az elöregedés problémáját Japánban egy új módszer bevezetésével oldották meg.

Az idős emberek gondozására létrehoztak egy kiegészítő valutát a fureai kipput =magyarul gondoskodás-jegyet. 1991-ben indították útjára és 1995-ben fejlesztették tovább.

A fureai kippu rendszer sok olyan szolgáltatást kínál idősek és fogyatékkal élők számára, amiket a hivatalos nemzeti egészségbiztosítási szolgáltatások nem. Elszámolási egysége a gondoskodással eltöltött idő. Az egyes szolgáltatásoknak azonban más-más értékük van. Például, magasabb óradíj jár akkor, ha valaki segít egy idős embernek megfürdeni, mint akkor, ha bevásárol.

A fureai kippu rendszerben – egy egészségügyi időbank működésének megfelelően – jóváírják a munkaórát azok számláján, akik időseket gondoznak. Ők pedig több féle módon használhatják fel az összegyüjtött „pénzt”. Eldönthetik, hogy a számlájukon jóváírt fureai kipput elektronikusan átutalják távol élő szüleiknek vagy rokonaiknak, vagy pedig saját maguk használják fel, ha megbetegszenek. Így el lehet érni azt, hogy egyre több ember részesüljön gondoskodásban. Az átutalásokat elektronikus elszámolóházak végzik.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idős emberek szívesebben fogadnak el gondoskodást a fureai kippuért dolgozóktól, mint azoktól, akik a szolgáltatásért nemzeti valutát kapnak. Ennek legfőbb oka az, hogy más a kapcsolat minősége, több odafigyelést kapnak. A gondoskodást végzők pedig az általuk gondozott időseket gyakran saját szüleiknek tekintik. Vagyis, sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki közöttük.

Jelenleg Japánban körülbelül 387 fureai kippu rendszer működik. Ez óriási megtakarítást jelent az államnak: a drága kórházi ellátás vagy a hospice elhelyezés helyett a gondoskodás lehetővé teszi, hogy az idős emberek tovább maradhassanak otthonaikban, illetve orvosi beavatkozás után hamarabb hazamehessenek.

A megtakarítás, a gondoskodással kialakuló emberi kapcsolatok, valamint a közösségi érzés erősödése mindenki számára előnyös lehet úgy, hogy nem kell adót emelni, vagy erőforrásokat elvonni más, létfontosságú programoktól.

Takeo Hiranuma, japán korábbi gazdasági miniszterének határozott véleménye szerint a „kiegészítő valuták használata véget vethet a japán gazdaságban régóta tartó deflációnak azáltal, hogy helyi szinten számos különböző fajtájú pénzt juttat a rendszerbe”.

A központi kormányzat és sok helyi önkormányzat kimondottan támogatja a helyi valutákat. Néhány szerveződésnek pénzügyi támogatást is nyújtanak, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke pedig nyilvánosan is kiállnak az új valuták mellett.

forrás:Bernard Lietaer& Stephen Belgin  Új pénz egy új világnak.

 

4+

Users who have LIKED this post:

  • avatar

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.