Menü Bezárás

Csak engem zavar?

Csak engem zavar?
Már a kérdésfeltevés is butaság volt a részemről, mert pontosan tudom, hogy nem csak engem zavar. Ezer meg egy cikk született róla, s szinte nem tudok úgy bekukkantani a közösségi média oldalakra, hogy panaszkodó szülőket ne halljak. De panaszkodunk, a buszon, a metrón, a játszótéren, a családi ebédnél, a baráti összejöveteleken. Panaszkodunk a szülői értekezlet előtt és után. Érdekes, a szülői értekezleten nem panaszkodunk. Mert ott már nem merünk. Meg minek is? Úgysem változik semmi. Ugye? Csak jajgatunk, félünk; s azt várjuk, hogy a rendszer majd magától megváltozik.
Elárulok egy titkot: nem fog!
Vagy MI magunk változtatunk Együtt, vagy tovább panaszkodunk. Egészen addig, amig a gyerekünk felnő.
Majd elmegy terápiákra. … :(
De addigra mi már megöregszünk, s nem ezzel foglalkozunk.
Aztán ő is elköveti ugyanazokat a hibákat, amiket mi. S hagyja, hogy az ő gyerekei is így éljék le az életüket.
Vagy szerencsésebb esetben a gyerekeink már nem hagyják magukat!
Ha addigra már nem veszett el végleg minden.

Nem akarok negatív képet festeni, de ez a szomorú valóság.
És én sem tudom megmondani a „tutit”; mert nem tudom. Én sem tudom megváltoztatni a világot, a rendszert, az emberek hozzáállását.
Egyedül nem megy!
De EGYÜTT! Együtt csodákra vagyunk képesek!

4 évig a csodás iskolarendszerben le kellett adnom a gyermekeimet reggel ¾ 8-kor, és 4-ig nem láthattam őket.
(Mi van???? Én vagyok az anyjuk! Velem kellene, hogy legyenek! …)
Ez idő alatt bármi megtörténhetett, s én nem tehettem ellene semmit.
Hogy mit tanultak? Pár dolgot biztosan: „Kell!” „Kötelező!” „Muszály.” … Ugye milyen szép szavak?
A legtöbbjük már 7-10 éves korban megtanul félni, mert ez egy remek módszer.
Arról már ne is beszéljünk, hogy 16 óra után nem ér véget a nap. Kezdődik a 2. műszak. Mert még tanulni „kell”, meg különórára menni, meg sportolni, meg a művészi vénát erősíteni. S valóban, ezek fontos dolgok. De hol marad idő a játékra? Egymásra?

(folytatjuk)
4+

2 Comments

  1. Dóka Sándor

    Nagyszerű a kérdés felvetése!
    Én nagyszülőként egész nyáron vigyáztam az unokámra, aki óvodás.
    A lányom már 2 éves korában beadta a gyermeket bölcsibe, hogy elmehessen a “gyedextra” nevű borzalomért – alamizsnáért dolgozni!
    A gyermek többet volt lázas, mint egészséges, természetesen, minden létező kórokozót begyűjtött, azt továbbadta a szülőknek, aztán nekem.
    Mindig azt kérdeztem minden létező fórumon: hogyan lehet egy ilyen embertelen, szülő -, anya -, és gyermekellenes rendszerben élni? Kiket táplál ez, és kiket öl meg?
    Mi szükség arra, hogy gyermekeinket elválasszák a saját anyjuktól? Miféle gazdasági érdekek diktálják ezt, és melyik hazának? Mert az enyémnek biztosan nem!
    Közben ezerrel jön a hírfolyam, hogy a muszlim migránsok megszállják Európát, és az országunkat!
    Kérdezem én: egy átlag muszlim férfinak van 3-4-5 felesége, a feleségeknek egyenként 3 gyermeke, azokat hogyan nevelik fel? Mikor megy a muszlim ember felesége éjszakás műszakba dolgozni a lázas gyermeke mellől? Miért kap ő 1000 eurót azért, mert ott van ahol van, és miért megy a magyar anyuka a gyárba éjszakára dolgozni a beteg gyermeke mellől, mert ha nem megy, akkor kirúgják a gyárból?
    Ki vagy Mi a fő ellensége a mi Hazánknak, ahol egy idegennek több joga van a saját családjához, mint egy magyarnak?
    Köszönettel.

    2+

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..