Menü Bezárás

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között

Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.

Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

A Greenpeace friss jelentésében a rohamosan növekvő nagyüzemi állattenyésztés környezeti – és ezen belül a klímaváltozást súlyosbító –, valamint közegészségügyi hatásaira világít rá. 1970 óta elvesztettük a vadon élő állatok felét, miközben megháromszorozódott a Földön a haszonállatok száma. A Föld tüdejeként számon tartott amazonasi őserdők drámai sebességű eltűnéséért főként a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés felelős. A mezőgazdasági területek 75 százalékán takarmányt termelünk az állatoknak, nem pedig élelmiszernövényeket az embereknek, miközben egymilliárd ember éhezik. Az állattenyésztés emellett ma az összes szárazföld 26 százalékát foglalja el, és felelős a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért.

Kép:Pixabay

A földi életet veszélyeztető klímaválság elkerülése érdekében azonban óriási ütemben csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Pete Smith, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi vezető szerzője szerint: „Az állati eredetű termékek csökkentésének szükségessége ma már egy tudományos körökben teljesen elfogadott álláspont. A jövő élelmezési rendszere, ami az emberiség és a bolygónk egészének javára válik, csakis a hús- és tejtermékfogyasztás jelentős visszafogásával képzelhető el.”

Ennyit pusztít a termeléssel az agrárium
Az energiaszektor után a mezőgazdaság a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátást okozó ágazat. De ez csak egy az agráriumból eredő externáliák sorából. Ott van még a vegyszerhasználat, a talajerózió vagy a biológiai sokszínűség sérülése. Élelmiszernövényeket és állati takarmányt termeszteni rendkívül erőforrás-intenzív gazdasági tevékenység.

A Greenpeace jelentéséből továbbá kiderül, hogy a növekvő hústermelés és húsfogyasztás áll a lappangó globális egészségügyi válság mögött is. A nagy mennyiségű vöröshús-fogyasztás összefüggésben van a rákos megbetegedésekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással és a cukorbetegséggel; miközben milliók életét lehetne megmenteni azzal, ha lehetőségük lenne főleg növényi eredetű alapanyagokból álló, egészséges étrendet tartani. A nagyüzemi állattartás kapcsolatba hozható az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók kialakulásával is – amit a WHO „globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított” –, ráadásul az élelmiszerek előállításából származó kórokozóknak is jelentős forrása.

A környezetvédő szervezet ezért jelentős változásokat sürget a mezőgazdaságban és az étkezési szokásainkban. Ennek érdekében vissza kell szorítanunk a nagyüzemi állattenyésztést, meg kell állítani az őserdők takarmánynövények termesztése céljából történő pusztítását, és globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek mennyiségét 2050-re. Ezzel párhuzamosan az ökomódszerekkel termelt növényi alapú élelmiszerek termelését és fogyasztását jelentős mértékben növelni kell. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondani az állati termékek fogyasztásáról, de előnyben kell részesíteni a fenntartható módon nevelt, legeltetett állatokból származó termékeket.

Kétszer ennyit kellene termelnünk

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

A Greenpeace felszólítja a kormányokat arra, hogy vessenek véget az ipari hús- és tejtermékek támogatásának, és helyette az ökogazdálkodásra átállni kívánó gazdákat támogassák, akik ökológiai módszerekkel termesztenek növényeket, és legeltetett állatokat tartanak. A környezetvédő szervezet továbbá sürgeti, hogy tegyék elérhetőbbé az egészséges, növényi alapú élelmiszereket, és mindenütt a világon ösztönözzék az embereket arra, hogy csatlakozzanak a hús- és tejtermékfogyasztás csökkentéséért indított mozgalomhoz, az egészségesebb bolygóért és társadalmakért.

„A döntésünk, hogy mit eszünk, az egyik legerősebb eszköz, hogy megmentsük az élővilágot, óvjuk saját egészségünket, és hatékonyan részt vegyünk a klímaválság elleni küzdelemben – magánemberként és társadalmi szinten egyaránt. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy mindezek érdekében sokkal hatékonyabb eszközökkel támogassa a legeltett, ökológiai állattartást és az ökológiai növénytermesztést hazánkban” − nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Aranyba fektetni még elmegy, na de békalencsébe?
Az állati eredetű fehérje a fejlett országok élelmezésének alapköve, azonban a rendelkezésre álló készletek végesek. Egy fiatal magyar kutató szerint a takarmánytárolás- és kiosztás újragondolásával, valamint az alternatív tápanyagok takarmányként való felhasználásával jelentősen növelhető lenne az állattenyésztés hatékonysága. A jövőt az állat igényeire szabott, egyedi chipes etetés jelentheti, a takarmány pedig lucerna helyett a tizedannyi területen szaporítható békalencse lehet.

Forrás:

2 Comments

  1. Takács János

    A cikk csak zöld, persze sötétben minden tehén fekete. 🙂

    „A Greenpeace felszólítja a kormányokat arra, hogy vessenek véget az ipari hús- és tejtermékek támogatásának, és helyette az ökogazdálkodásra átállni kívánó gazdákat támogassák, akik ökológiai módszerekkel termesztenek növényeket, és legeltetett állatokat tartanak.”

  2. Nevem Nemfontos

    Röviden:Már megint egy “sötétzöld” cikk!
    Részletesebben:
    https://www.linkedin.com/pulse/glob%C3%A1lis-felmeleged%C3%A9sre-v%C3%A1lasz-afrik%C3%A1ban-van-marcell-f%C3%B3ti
    Mert ha van fű, és azt az állatok letapossák, talajtakarást valósítanak meg, így az a kevés eső, ami esik, nem párolog el fél órán belül, hanem hetekig (hónapokig?) tartja a nedvességet
    Ha leszeded az állatokat a fűről, ilyen száraz környezetben pár éven belül megdöglik a fű, és szép lassan eltűnik a talaj.
    Mit tettek tehát a szaharai népek, amivel felborították a neolitikum klímáját? Kiirtották az állatokat a szaharából. … A bölények kiirtásával szuper elsivatagosodás történt az USA pampáin is, és ennek nincs 500 éve. Senki nem gondolhatja, hogy az óriási bölénycsordák homokot meg kavicsokat ettek anno. Ahol megszűnt a bölény, megszűnt a fű, megszűnt a talaj is.
    Allan Savory és csapata a mai napig 40 millió hektár sivatagot változott át zöld mezővé az elmúlt években Afrikában. Ennek egyelőre éghajlatváltoztató hatása nincs, mert kevés a visszahódított terület. De az eljárás ismert, publikus, és könnyen megvalósítható, és ráadásul az afrikai népek éhezésének egyetlen létező, valós ellenszere. Nem a fűevés, hanem az állattenyésztés.

    Hogy hogyan indul be a semmi közepén, a porsivatagban az álattenyésztés, ez maga a “know how”. (Amúgy ehhez sem kell semmiféle csodaszer, csak egy kevés víz.) Ha már beindult, nem kell csinálni semmi különöset, csak fenntartani a csordák létszámát és okosan (=tudományosan) legeltetni őket. A talaj meg kialakul. Visszanő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..